Lementem reggelit csinálni, amire végül is nem volt szükség, mert Brian olyan izgatott volt, hogy le sem jött enni, anyuék már elmentek, csak Lili ült az asztalnál a kakaóját szürcsölgetve.

- Lili!! Kérsz valamit reggelire??- mentem a hűtőhöz, majd kinyitottam.

- Nem, már ettem zabpelyhet!!- mondta, majd kiitta a maradék kakaóját. Én nem voltam éhes, így visszacsuktam a hűtőt, és leültem Lilivel szemben, a fejemet a kezembe hajtva.- Mi a baj?? Brian miatt vagy szomorú??- felemeltem a fejem, és a csillogó kék szemeivel nézett rám.

- Igen, miatta!!

- Nagyon fog hiányozni!!- mondta Lili, az üres bögréjét szuggerálva, hogy kerüljön bele még kakaó, de sajnos nem sikerült neki, így inkább eltolta magától.

- Igen, nekem is…- mondtam, majd visszahajtottam a fejem a kezembe. Lili leszállt, hallottam a széke csikorgását, majd odajött hozzám, nyomott egy puszit az arcomra, és elszaladt. Én még ültem ott egy darabig, aztán felálltam, és indultam fel az emeletre, megnézni Briant. Sosem ment neki a pakolás… és ez most is így volt. Megálltam az ajtóban és figyeltem, ahogyan próbálkozik összehajtani egy pólót, nem sok sikerrel.

- Segítsek??- léptem mögé.

- A szívbajt hoztad rám!!- nézett rám, majd a szívére tette a kezét.

- Segítsek??- kérdeztem újból. Nem válaszolt, csak félreállt, és figyelte a mozdulataimat. Amivel ő fél órán át küszködött, nekem egy fél perc alatt sikerült. Szépen rátettem a többi elég érdekesen összehajtott ruháinak a kupacára.

- Hugi!!- kérdezte, miután elvettem még egy pólóját.

- Hm??- néztem rá egy pillanatra, majd vissza a pólóra.

- Haragszol rám, hogy elmegyek??- rátettem a pólót a többire, majd felé fordultam, egy halvány mosollyal az arcomon.

- Már miért haragudnék?? Ez a nagy lehetőséged!!- mondtam, majd a nadrágja után nyúltam, de ő megfogta a kezem, és a lábával becsukta az ajtót.

- De ugye tudod, hogy nagyon fogsz hiányozni??- ölelt át, majd a szemembe nézett. Felváltva néztem egyik és másik szemét is, majd halkan válaszoltam.

- Te is nekem, mindennél jobban!!- mondtam halkan, majd lassan közeledett az arcom az övéhez, és végül ajkai rátapadtak az enyémekre. Jó hosszú csók volt, majd elkezdett hátrálni, és rádőltünk az ágyra. Nagyon gyengéd volt, bár összehasonlítási alapom nincsen, mivel még nem sok ilyen történt velem, sőt… még egy sem. Hagytam, hogy azt tegyen velem, amit akar. Nagyon jó volt, ilyen közel érezni magamhoz. Csodás volt… nem féltem, hogy valami baj lehet, hiszen Lili nagyon jól el van a szobájában ilyenkor, oviba nem kell most vinni mivel majd 5től lesz egy kis műsor, és oda majd anyáékkal megy, addig meg… eljátszogat magában. Anyuék ugye dolgozni… semmi baj nem lehet. Egy olyan óra elteltével, a kezei közt ébredtem. Adtam egy puszit a szájára, majd felkeltem mellőle, és felöltöztem. A ruháit alaposan lerugdostuk az ágyról. Nekiálltam szépen halkan összeszedni őket, majd amikor sikerült mindent összeraknom, vetettem egy utolsó pillantást Brianre, és mentem ebédet csinálni. Azért, mert nekem most volt jobb dolgom is, nem hagyhatom, hogy éhen halljon a családom… Lementem, és nekiálltam ebédet csinálni. Miközben én készülődtem, az illatok ugye szálltak, egészen Lili szobájáig, aki rögtön meg is jelent az ajtóban.

- Hm… mi ez a fincsi illat??- jött oda mellém.

- Az ebéd!! Mindjárt kész, menj, moss kezet, utána eszünk!!- nem kellett neki kétszer mondani, már ott sem volt. Lehajoltam egy tányérért, amikor valaki megfogott hátulról elkapott.

- Hm… de jó illatok vannak!!- búgta a fülembe, majd felálltam, és megfordultam.

- Hát igen, összeütöttem valamit!!- majd megcsókoltuk egymást, és éppen egész jól belemerültünk, amikor Lili ált meg az ajtóban, és ránkszólt.

- Eszünk??- kérdezte…